|
|
|
... befont copfját tekergetve az embereket nézegette. Egyszeriben elmosolyodott, és testvére fülébe súgott valamit, amire a kisfiú arca is felderült, és bólintott egyet.
A kislány nekiiramodott, és eltűnt az utolsó sor mögött. Nemsokára felbukkant: kipirulva szaladt testvére felé, kezeiben két pici, kocka alakú csokoládéval.
- Jó lesz?
- Jó!
És szépen beletették a... |
|
|
|
|
|
|
|
... vizsgálódva körbefordult ... hogy aztán megdermedjen ijedtében.
A horizonton egy sötét, koromfekete csík húzódott fenyegetően. A lány egy percig sem habozott, sarkon fordult, és nekiiramodott az előtte magasló hegyvonulat irányába. Tökéletesen tudatában volt annak, hogy az a fekete csík viharfelhőket jelent, s hogy a látvány csalóka: azt sugallja, hogy van még ideje, míg azok... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... És most te fogsz helyette ugrani!... Ájn, cváj...
Orczy, az igazat megvallva, hősiesebben ki tudott volna állani egy pofont is, mint ezt talpraesetten megtegye, de azért nekiiramodott, s szerencsésen megcsökött a bak előtt, nem bírt felugrani rá. Éppúgy járt, mint Misi. Nem is volt illő, hogy egy jeles tanuló jó tornász legyen.
- Na! Gratulálok! - mondta Szüt... |
|
|
|
|
|
|
|
... unikornisok hirtelen megdermedtek. Fülük hegyesen meredt az ég felé. Érzékelték a közeledőket, de nem mozdultak. Lana és Selevir már egészen közel jártak, amikor az egyik egyszarvú hirtelen nekiiramodott, és elszaladt. A másik azonban szembefordult velük, és a Holdvilágnál látni lehetett, ahogy mélyen Lana szemébe néz, majd lassan a lány felé közelített. Mikor szembe ért vele, mel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Emmanuelle Arsan
Emmanuelle
Európa Könyvkiadó - MOKÉP
Budapest, 1989
©Editions Robert Laffont, S. A., Paris, 1988
Fordította Váradyné Sz. Hermina
Hungarian translation © Váradyné Sz. Hermina, 1989
Európa Könyvkiadó, Budapest
Felelős kiadó az Európa Könyvkiadó és a MOKÉP igazgatója
Szedt... |
|
|
|
|
|
|
|
... suttogott minden egyes csókja mellé.
- Édesem, életem, gyönyörűségem! Kicsi virágom, fényes csillagom! Annyira hiányoztál, annyira vágytam rád!
Aztán újra a karjaiba kapta, és nekiiramodott vele, míg csak egy sűrű vadrózsa-bokrokkal körbe nem vett pici tisztásra nem ért vele. Ott lefektette az illatos fűbe, és szorsan hozzábújva megint átölelte. Aztán csak nézte Leonát... |
|
|
|
|
|
|
|
... türelmetlenül várta.
- Kezdhetjük?
Mindegyik elfoglalta a maga barázdáját.
- Kezdhetjük.
A nyúl hármat számolt.
- Egy! Ketto! Há-rom!
És nekiiramodott, akár a szél.
A sün éppen csak úgy tessék-lássék vele szaladt egy-két lépést, aztán lekuporodott a barázdájában, és meg sem moccant többet.
A nyúl vad vágtában közeledett a s... |
|
|
|
|
|
|
|
... mérföldnyire innét.
- Nem bánom, megkegyelmezek az életednek - mondta az oroszlán -, de egy nap alatt megjárd az utat, s elhozd azt a gyökeret, különben véged! A nyúl nekiiramodott, kerek egy nap múlva vissza is tért, hozta a gyökeret. Az oroszlán a helyére illesztette a halott fejét, a nyúl meg beletette a gyökeret a szájába. A vadász teste azon nyomban öss... |
|
|
|
|
|
|
|
... tanakodtak, hogyan állhatnának bosszút rajta. Csakhamar ki is agyalták gonosz tervüket: beosontak az istállóba, kitekerték a satut, és szabadon engedték a medvét.
A dühös állat nekiiramodott, feldöntötte a két szabót, kirohant az ajtón, és a hintó után vetette magát. Száguldott, ahogy csak a lába bírta, és közben egyre azt brummogta:
- Megállj csak! Megállj csak!... |
|
|
|
|
|
|
|
... egyre lejjebb és lejjebb hajolt a katica súlya alatt, s mire a csúcsára ért, szépen visszaeresztette a hátán fekvő mellé. Kis ideig megint nyugtalanul mászkált körülötte, aztán újból nekiiramodott és mászott fölfelé, ugyanazon a fűszálon. De a fűszál megint meghajolt a súlya alatt, és visszaeresztette a földre. Ismét mászkált egy kicsit, aztán újból neki a fűszálnak. Hetykepötyke ... |
|
|
|
|
|
|
|
... várta.
- Kezdhetjük?
Mindegyik elfoglalta a maga barázdáját.
- Kezdhetjük.
A nyúl hármat számolt.
- Egy! Kettő! Há-rom!
És nekiiramodott, akár a szél.
A sün éppen csak úgy tessék-lássék vele szaladt egy-két lépést, aztán lekuporodott a barázdájában, és meg sem moccant többet.
A nyúl vad vágtába... |
|
|
|
|
|
|
|
... utat.
De valahányszor csak megkérdezte új gazdájától, hogy merre van az az, ''Akárhol'' falu, az csak annyit válaszolt rá: hát akárhol! És az öreg, agyonéhezett fehér ló egyre inkább nekiiramodott, a szántalpak már alig-alig érték a sustorgó havat, és Anna Barbara úgy érezte, mintha nem is a földön járnának, hanem a táncoló pelyhek között a levegőben, és a fehér lóból se láto... |
|
|
|
|
|
|
|
... tanakodtak, hogyan állhatnának bosszút rajta. Csakhamar ki is agyalták gonosz tervüket: beosontak az istállóba, kitekerték a satut, és szabadon engedték a medvét.
A dühös állat nekiiramodott, feldöntötte a két szabót, kirohant az ajtón, és a hintó után vetette magát. Száguldott, ahogy csak a lába bírta, és közben egyre azt brummogta:
- Megállj csak! Megállj c... |
|
|
|
|
|
|
|
... nem könnyű kijátszani, így végül Zeusz bika alakjában próbált a királylány közelébe férkőzni. Europé fel is ült a hívogató bika hátára, aki mihelyst megtalálta azt, akit keresett, nekiiramodott egyenest a tengernek, s meg sem állt Kréta szigetéig. Ott aztán megülte a lakodalmat a türoszi királylánnyal, s nászukból nagy királyok születtek: Minósz, Szarpédón és Rhadamanthüsz.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
... elkezdett görcsösen nézelődni, majd felfutott a gátra. Oda, ahonnan nemrégiben legurult, miután megbotlott. Ahogy felért, elfordult abba az irányba, melybe eredetileg tartott, s ismét nekiiramodott a szürke semminek. Pontosan úgy, ahogy a kotróhajót, őt is fölemésztette az immár órák óta mozdulatlan ködfelhő alsó szájacskája. Cipőjének egyre halkuló kopogását, kabátjának susogását... |
|
|
|
|
|
|
|
... nagyon eltévedt. Pepito igyekezett újra megtalálni a csapatot, de eközben a leopárd felségterületére tévedt. Kisvártatva a leopárd meglátta, hogy betolakodó tévedt a területére és nekiiramodott, hogy elkapja a hívatlan látogatót.
Pepito észrevette, hogy egy leopárd rohan felé - minden kétsége... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Mirr-Murr fölnézett, és észrevette, hogy a fán egy macska integet neki.
Tűnődött, hogy fölmenjen-e. A megszólítás sehogy sem esett jól. De végül is győzött a kíváncsisága, nekiiramodott, és egyből fölmászott a fára.
Mikor elhelyezkedett jól az ágon, elhatározta, hogy tisztázza a ,,tökmagot".
- Nem vagyok tökmag! Van ... |
|
|
|
|
|
|
|
... Köszönöm a barátságot, cimborám, de most már én javallok egyet:
gyerünk át vacsorázni énhozzám.
- Ham-ham-ham-mar, ham-ham-ham-mar - hányta a bukfencet örömében Zörgő s úgy nekiiramodott, hogy ő már bent járt Nevenincsen, mikor Görgő még mindig Nekeresden görgött.
Sebaj, utolérte a vendéget a vacsoránál. Porcelán tányérban kapta Görgő a kosztot, mégis elvonyította... |
|
|
|
|
|
|
|
... várta.
- Kezdhetjük?
Mindegyik elfoglalta a maga barázdáját.
- Kezdhetjük.
A nyúl hármat számolt.
- Egy! Kettő! Há-rom!
És nekiiramodott, akár a szél.
A sün éppen csak úgy tessék-lássék vele szaladt egy-két lépést, aztán lekuporodott a barázdájában, és meg sem moccant többet.
A nyúl vad vágtába... |
|
|
|
|
|
|
|
... mázsát. S már indult volna hazafelé, mikor a malacka nagyot lökött rajta:
- Ki-i-i, ki-i-i! - sivalkodott torkaszakadtából, tudakolva kifelé az utat.
Tilinkó összerezzent, s nekiiramodott a falunak.
,,Ha már serencsét adott azs isten, ne serencsétlenkedjünk vele! - gondolta magában. - Jobb les ezst mindjárt eladni."
Ebbe mintha a malacka is belenyugo... |
|
|
|
|
|